Biztonságtechnikai felülvizsgálatok Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata Villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata Villámvédelem szabványossági felülvizsgálata Első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálat Kéziszerszámok felülvizsgálata Járművek érintésvédelmi felülvizsgálata

Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok

Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok:

Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata
Villamos berendezések időszakos szabványossági(tűzvédelmi) felülvizsgálata
Villámvédelem szabványossági felülvizsgálata (cégünk a norma szerinti/MSZ EN 62305/, illetve a nem norma szerinti/MSZ 274/ felülvizsgálói jogosítvánnyal is rendelkezik!)
Első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálat
Kéziszerszámok felülvizsgálata
Járművek érintésvédelmi felülvizsgálata

Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata

(ÉVF)

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet írja elő.

19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés^*

a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;

b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;

c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy

d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges^*

a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;

b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;

c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy

d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő - az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett - a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

(5) Működési próbát kell végezni:

a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;

b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:^*

a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

b)^* az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;

c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

(7)^* Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot - a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével - szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.^*

(8) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza:

a) hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki;

b) a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát;

c) hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;

d) hogy mikor végezték a vizsgálatot és

e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.

(9) Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzésről és a villamos üzemi próba eredményéről készülő iratnak a (8) bekezdés a)-e) pontjában felsoroltakon kívül tartalmaznia kell legalább a vizsgált berendezés minősítését, amely lehet megfelelő, vagy nem megfelelő.

(10) Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati ellenőrzésről készülő érintésvédelmi minősítő irat a (8) bekezdés a)-e) pontjában felsoroltakon kívül legalább a következőket tartalmazza:

a) a felülvizsgálat befejezésekor fennmaradó hibákat, amelyeket a részletes felsoroláson túl legalább a közvetlen életveszélyes, vagy a soron kívül javítandó csoportokba kell besorolni és ezt a minősítést az iratban egyértelműen jelölni kell;

b) a mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó, rövidített jegyzőkönyvet, mellékletként.

(11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni.

(12) A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát a helyszínen kell tartani.

A felülvizsgálatot az " Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálója" OKJ-s végzettséggel rendelkező személy végezheti el. A felülvizsgálatról minősítő irat készül, az MSZ 60364-6:2007 és az MSZ 4851 előírásai szerint.

A minősítő irat tartalmazza a feltárt hibákat, és megoldásokat javasol azok javítására. A hibák javításáról az épület üzemeltetőjének kell gondoskodni.

A felülvizsgálat célja a villamos berendezések érintésvédelmi hibáinak felderítése.

Az áramütéses balesetek megelőzése.

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi.

Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata

(EBF)

Villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata:

A villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálatát az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel(Hatályos: 2015.07.02.) megjelent új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő.

130. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

276. § (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket -, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:

a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,

b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és

c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak

a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,

b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.

(3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

277. § (1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a)^* 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként

a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

(2) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

(3) A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.

(4) A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

(5) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása.

(6) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

131. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

278. § (1) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

(2) A felülvizsgálat elvégzése kötelező

a) az üzembe helyezés előtt,

b) az átalakítás, bővítés után,

c) tűzesetet követően,

d) a technológia változása után vagy

e) a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról.

(3) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet szolgáló

a) megoldások, eszközök, intézkedések,

b) elektrosztatikai földelések és

c) burkolatok

megfelelőségét vizsgálja.

(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltüntetni

a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját,

b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával,

c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, műszaki irányelveket,

d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait,

e) a mért eredményeket,

f) a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését,

g) minősítő véleményt - indokolással - a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását, ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és

h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást.

(5) Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Katasztrófavédelem ellenőrzi.

Villámvédelmi felülvizsgálat

Villámvédelmi felülvizsgálat:

132. Villámvédelem felülvizsgálata

279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítést követően az átadás előtt,

b) e rendeletben előírt időszakonként vagy

c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően

kell elvégezni.

280. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a)^* a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,

felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

281. § (1) A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,

b) a létesítést követően az átadás előtt,

c)^* az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,

d)^* a c) pont alá nem tartozó egyéb esetben legalább 6 évenként, és

e)^* a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően

kell elvégezni.

(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Katasztrófavédelem ellenőrzi.

Első (üzembe helyezési) felülvizsgálat

Első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálat:

Az első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálatot az MSZ 60364-6:2007 szabvány és a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet írja elő.

MSZ 60364-6:2007 szabvány:

61.1.1. Minden villamos berendezést, az ésszerű megvalósíthatóság határain belül, a szerelése alatt és annak
befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell.

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet:

...............

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges^*

a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;

A felülvizsgálatot a "Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója" OKJ-s végzettséggel rendelkező személy végezheti el. A felülvizsgálatról minősítő irat készül.

A felülvizsgálat célja az elkészült villamos berendezés ellenőrzése abból a szempontból, hogy megfelelően lett-e elkészítve, és biztonságosan üzemeltethető. A felülvizsgálat biztosítja, hogy csak olyan berendezés kerül üzembe helyezésre, ami a szabványoknak megfelelően lett kivitelezve.

A felülvizsgálat megtörténtét a Tűzoltóság és a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi.

Villamos kéziszerszámok felülvizsgálata

Villamos kéziszerszámok felülvizsgálata:

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:^*

a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

(8) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza:

a) hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki;

b) a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát;

c) hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;

d) hogy mikor végezték a vizsgálatot és

e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.

b) a mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó, rövidített jegyzőkönyvet, mellékletként.

(11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni.

A minősítő irat tartalmazza a feltárt hibákat, és megoldásokat javasol azok javítására. A hibák javításáról a szerszámok üzemeltetőjének kell gondoskodni.

Kéziszerszámnak minősül minden olyan villamos készülék, amit munkavégzés közben kézben tartanak, vagy hálózatra kapcsolt állapotában könnyen áthelyezhető.

A felülvizsgálat célja a villamos kéziszerszámok hibáinak feltárása. Ezek jellemzően a következők: törött burkolat, sérült szigetelés a vezetéken, törött villásdugó. Ezek a hibák áramütéses balesetet okozhatnak. Nemcsak a használó dolgozót veszélyeztetik, hanem a környezetükben tartózkodókat is

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi.

Járművek felülvizsgálata

Járművek felülvizsgálata:

Villamos kéziszerszámok felülvizsgálata:

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet írja elő.

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:^*

a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

(8) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza:

a) hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki;

b) a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát;

c) hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;

d) hogy mikor végezték a vizsgálatot és

e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.

b) a mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó, rövidített jegyzőkönyvet, mellékletként.

(11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni.

A minősítő irat tartalmazza a feltárt hibákat, és megoldásokat javasol azok javítására. A hibák javításáról a járművek üzemeltetőjének kell gondoskodni.

A felülvizsgálat célja hogy feltárja a jármű 230V-os rendszerének hibáit. A hibás villamos berendezés tüzet vagy áramütést okozhat. A hibás villamos berendezés miatt a nagyrészt fémből készült járművek (pl. teherautók) akár teljes egészében feszültség alá kerülhetnek.

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi. A minősítő iratot a műszaki vizsgán be kell mutatni.

Érintésvédelmi felülvizsgálat, Tűzvédelmi felülvizsgálat, Villámvédelmi felülvizsgálat, Komárom

Hírek

Bodó Vill ´88 Kft.

2921 Komárom,

Virág u. 48/a

Bodó József ügyvezető igazgató

Nagy Gergely ügyvezető, műszaki vezető

Mobil: 20 / 9 80 70 21

E-mail:

bodovill@t-online.hu

Bodó Villamossági Szaküzlet:

2921 Komárom,

Virág u. 48/a

Tel./Fax: 34/345-727

Mobil: 06-20/5433-764

E-mail:

bodovill@freemail.hu